Mycroft Holmes esernyője

Nem találkoztam még olyan történettel, ahol Mycroft esernyője lenne a főszereplő, és az ő szemszögéből látnánk az eseményeket, így írtam egyet. :)

  

Amikor egy csecsemő a világra jön, felsír. Felsír, mert apró tüdeje fáj az éltető oxigén belégzésekor, felsír, mert a jó meleg burokból egy hideg-rideg környezetbe kerül, és fázik. Az ő születése is valahogy így kezdődött…

Nem igazán tudta, hogy milyen alkatrészekből állítják össze, csak azt tudta, hogy így lesz teljes, így lesz egész, ám abban biztos volt, hogy valakinek a szolgálatára lehet, és hogy valaki szeretni fogja őt. Hogy azt az illetőt óvhatja, és védheti. 

A gondos, meleg kezek – melyek féltő, óvó mozdulatokkal értek hozzá – hirtelen magára hagyták, majd visszatértek egy hideg valamivel, amit ráhúztak. Megborzongott, ahogyan a fura anyag a selymes bőréhez ért. Majd erre az anyagra ráfűztek egy papírt, melyre sok apró szó volt írva, de közülük is kiemeltek párat, nyilván az fontos lehetett.

RGS2 – Malakka fogantyú

Nyilván az RGS2 lehet a neve. A gyereknek is van neve, neki is kell, hogy legyen. Végül késznek nyilvánították őt, és a többi társa (testvére) mellé behelyezték egy dobozba, a dobozt betették egy nagy autóba, és elszállították egy olyan elegáns boltba, amilyet még sohasem látott. Kitették őt egy hatalmas polcra, felcímkézték, majd magára hagyták. Napjában többször is elmentek mellette vásárlók, néhányan megforgatták, majd visszatették a helyére. Úgy tűnt, nem kelendő áru.

Két héttel később aztán belépett az üzletbe egy magas, elegáns, világos barna hajú férfi. Nem volt semmiféle különleges ismertetőjegye, ám ha valaki ránézett, azonnal érezte, hogy ő bizony nagy ember. Fensőbbséges, erős, hatalmas ember. Nem kért segítséget, egyenesen ahhoz a polchoz lépett, melyen őt hagyták. A férfi is megforgatta őt, kihúzta a csomagolásából, hosszú ujjaival gyengéden végigsimított rajta, majd ráfogott a fogantyújára. Mindkettőjüket valamilyen különleges érzés fogta el – tudták, hogy egymáshoz tartoznak. A férfi biztos volt benne, hogy RGS2 jó szolgálatot fog tenni a számára, RGS2 pedig abban volt biztos, hogy szívesen fogja szolgálni ezt az illetőt. Szinte beleborzongott az érintésébe…

A férfi a kasszához sétált, kifizette az esernyő árát, majd kiment a boltból, beszállt a limuzinjába, és elhajtott. 

RGS2 sok éven keresztül kitartóan óvta Mycroft Holmest a gonosz esőtől, és Mycroft is mindig vigyázott rá.