Sherlock minden péntek estéjét a Bluebell bárban tölti, és a blogbejegyzéseit gépeli. John életében először látogat el erre a helyre, és egy Gyilkosság koktélt rendel. John táncolni akar. Sherlock táncolni akar Johnnal. Vajon sikerülni fog összehozni a táncot? A kérdés eldöntése mindössze öt másodpercen múlik.
Öt másodperc
A BLUEBELL bár neon-zöld táblája hibásan világított bele az éjszakába – már több mint egy éve 3___BELL-ként hivatkozott magára a szórakozóhely. A régi törzsvendégeket a legkevésbé sem zavarta, az újak pedig csupán nevettek rajta egy jót.
Sherlockot sem igazán érdekelte; pontosan ugyanolyan magabiztosan lépett be az ajtón, mint minden péntek este az elmúlt… sok évben. Jessie, a portás, rutinosan vette el Mr. Holmes kabátját, tette a 221B fogasra, majd adta neki a bilétát. Sherlock zakója zsebébe süllyesztette a műanyag kártyát, és a laptopját a kezében tartva lépett be a zajos szórakozóhely termébe. A leghátsó box felé vette az irányt, melyre minden péntek reggel kitették a „FOGLALT” táblát.
Sherlock az ülőhelye felé menet figyelt fel a bár új jövevényére: az italos pultnál állt, egy Gyilkosság koktélt rendelt, és szőke haja volt. Hogy ez az utóbbi megállapítás miért is volt lényeges, azt nemigazán tudta, de úgy gondolta, hogy a szőke és a barna egészen összeillő színkombináció. A férfi belekortyolt az italba, és Sherlock legnagyobb meglepetésére nem fintorodott el, nem úgy, mint azok, akik eddig valaha is kipróbálták.
Molly, a pincérnő, letette Sherlock asztalára a szokásos Katona koktélt, de mint mindig, Sherlock akkor sem nézett rá, csupán a férfit figyelte a pultnál. Molly szomorúan megfordult, hogy elcsoszogjon a bárpult mögé, de akkor először (és valószínűleg utoljára) Sherlock hozzászólt.
– Molly, ki az a férfi a pultnál?
Molly a jelzett irányba tekintett, aztán visszanézett Sherlockra.
– Johnnak hívják; friss páciens.
– Aha. Köszönöm.
Sherlock szinte egész este Johnt nézte, merthogy a férfi nem tágított a bárból: olvasott és jegyzetelt. Legnagyobb sajnálatára nem tudta kivenni, hogy milyen könyv lehetett feküdhetett előtte az asztalon, és már majdnem azon volt, hogy megkéri Mollyt, szimatolja ki a választ, mikor egy, a bár sarkában álló régi lemezlejátszóból megszólalt egy lassú dal. John felpillantott a zene forrása felé, Sherlock követte a tekintetét, és mindketten megpillantottak egy szőke nőt.
Sherlock nem ismerte a dalt, de tetszett neki, ahogyan láthatóan Johnnak is. Arra gondolt, hogy fel kéne kérnie Johnt táncolni, de ekkor a szőke nő elindult John felé. Csupán csak öt másodperc, és odaér.
Sherlock habozott. Mi van, ha Johnt nem is érdekli a dolog.
A nő félúton járt.
Mi van, ha John nemet mond?
A nő megközelítette az asztalt.
Még mindig nem késő. Csak két lépés.
A nő lehajolt, odasúgott valamit Johnnak, aki a nő felé nyújtotta a kezét, majd a zenegép mellé sétáltak, és lassúzni kezdtek.
Sherlock dermedtek ült egy darabig. Öt másodperc. Ennyi ideje lett volna megszerezni Johnt. Öt másodperc rengeteg idő.
Sherlock a laptopja felé fordult, és öt másodperc alatt legépelt három hosszú mondatot.
Sherlock az ülőhelye felé menet figyelt fel a bár új jövevényére: az italos pultnál állt, egy Gyilkosság koktélt rendelt, és szőke haja volt. Hogy ez az utóbbi megállapítás miért is volt lényeges, azt nemigazán tudta, de úgy gondolta, hogy a szőke és a barna egészen összeillő színkombináció. A férfi belekortyolt az italba, és Sherlock legnagyobb meglepetésére nem fintorodott el, nem úgy, mint azok, akik eddig valaha is kipróbálták.
Molly, a pincérnő, letette Sherlock asztalára a szokásos Katona koktélt, de mint mindig, Sherlock akkor sem nézett rá, csupán a férfit figyelte a pultnál. Molly szomorúan megfordult, hogy elcsoszogjon a bárpult mögé, de akkor először (és valószínűleg utoljára) Sherlock hozzászólt.
– Molly, ki az a férfi a pultnál?
Molly a jelzett irányba tekintett, aztán visszanézett Sherlockra.
– Johnnak hívják; friss páciens.
– Aha. Köszönöm.
Sherlock szinte egész este Johnt nézte, merthogy a férfi nem tágított a bárból: olvasott és jegyzetelt. Legnagyobb sajnálatára nem tudta kivenni, hogy milyen könyv lehetett feküdhetett előtte az asztalon, és már majdnem azon volt, hogy megkéri Mollyt, szimatolja ki a választ, mikor egy, a bár sarkában álló régi lemezlejátszóból megszólalt egy lassú dal. John felpillantott a zene forrása felé, Sherlock követte a tekintetét, és mindketten megpillantottak egy szőke nőt.
Sherlock nem ismerte a dalt, de tetszett neki, ahogyan láthatóan Johnnak is. Arra gondolt, hogy fel kéne kérnie Johnt táncolni, de ekkor a szőke nő elindult John felé. Csupán csak öt másodperc, és odaér.
Sherlock habozott. Mi van, ha Johnt nem is érdekli a dolog.
A nő félúton járt.
Mi van, ha John nemet mond?
A nő megközelítette az asztalt.
Még mindig nem késő. Csak két lépés.
A nő lehajolt, odasúgott valamit Johnnak, aki a nő felé nyújtotta a kezét, majd a zenegép mellé sétáltak, és lassúzni kezdtek.
Sherlock dermedtek ült egy darabig. Öt másodperc. Ennyi ideje lett volna megszerezni Johnt. Öt másodperc rengeteg idő.
Sherlock a laptopja felé fordult, és öt másodperc alatt legépelt három hosszú mondatot.
VÉGE
Szia! JAJJJJJJ, neee, Sherlock lekéste... :/ Pedig teljesen élt bennem egy kép, amikor elolvastam a címet, hogy akkor majd jön valami és éppen hogy sikerül... ÁÁÁ. :D Na, most jól orra estem. Nem akarsz egy B verziót feltenni? Ez az a történet, amit két verzióban is meg lehetne valósítani. NA??? :D Ú, én nagyon örülnék neki. Aranyos volt, hogy Molly volt a pultos hölgyemény, már csak Lestrade-et és Mrs Hudsont hiányoltam, de aranyos volt a Gyilkosság koktélt és a 221b-t. :D A szőke nő vajon Mary? Vagy csak egy nő John régi barátnői közül? Hm, ez érdekelne. :)) Jók ezek a kis szösszenetek, pláne, ha te írod őket. Köszönöm! :))
VálaszTörlésBotkrisz
Szia!
TörlésBizony, Sherlock lekéste a lehetőségét Johnnal. Érdekes, hogy amikor megláttam a képet, ami ott fent van, azonnal tudtam, hogy ez nekik nem jöhet össze - olyan szépen csillog a rajz, és olyan boldogok rajta. :D
De, valószínűleg fogok hozzá írni egy B verziót, úgy érzem, tényleg kell még egy ilyen, vagy ehhez hasonló, csak happy enddel. :)
Bevallom, nekem valahogy eszembe sem jutott se Lestrade-et, se Mrs. Hudsont betenni, de nem tudom miért? O.o Viszont így akkor benne lesznek a következő részben. Igen, a szőke nő Mary volt. :)
Örülök, hogy tetszett, és köszönöm, hogy írtál! ^^